A külpolitika logikája – E-book

Webshop ár: 5 290Ft

A racionalitás nem a végkifejletről szól. A racionális cselekvők gyakran nem érik el céljaikat, nem azért, mert rosszul gondolkodnak, hanem olyan tényezők miatt, amelyeket vagy nem láthatnak előre, vagy nem befolyásolhatnak.A racionalitás erkölcsösséggel való azonosítása is erőteljes tendenciát mutat, mivel mindkét tulajdonságot a felvilágosult gondolkodás jellemzőjének tekintjük. Ám ez is tévedés. Racionális politikák meg tudnak sérteni széles körben elfogadott magatartási szabályokat, sőt gyilkosan igazságtalanok is lehetnek. Mi tehát a „racionalitás” a nemzetközi politikában? (…)
Számunkra a racionalitás a világ megértéséről szól – azaz arról, hogy rájöjjünk, hogyan működik és miért –, hogy el tudjuk dönteni, hogyan érjünk el bizonyos célokat. Egyéni és kollektív dimenzióval is rendelkezik. A racionális politikacsinálókat az elméletek vezérlik; ők a homo theoreticusok.

Kiadó

Századvég Kiadó

Szerző

John J. Mearsheimer – Sebastian Rosato

Oldalszám

304

ISBN

978-615-6436-35-1

Nyelv

magyar

politikai gondolkodáspolitikatudomány

A szerzőről

Sebastian Rosato

Állampolgársága

Szakterület

John J. Mearsheimer

Politológus és nemzetközikapcsolatok-szakértő

Állampolgársága

Amerika

Szakterület

Nemzetközikapcsolatok-szakértő

John J. Mearsheimer (1947–) amerikai politikai gondolkodó. Fő területe a nemzetközi viszonyok. Korábbi nagy sikerű könyvei: The Tragedy of Great Power Politics (2001), The Israel Lobby and U.S. Foreign Policy (2007) és Why Leaders Lie (2011).

A könyv Fukuyama tételének – miszerint a liberális demokrácia feltartóztathatatlanul terjed a Földön, és ez egybeesik a Pax Americanával – az elutasítása. Azt mondja el, hogy miért téved veszélyesen az amerikai liberális geopolitika. A szerző úgy véli, a nemzetközi politikában a cselekvőket három világkép motiválja: a liberalizmus, a realizmus és a nacionalizmus. A könyv első felében Mearsheimer elmondja, hogy a liberális emberkép, mely szerint az ember racionális és jó szándékú, ellentétes a liberális demokrácia gyakorlatával, amely a liberális elveket a főhatalom révén érvényesíti. Ezzel szemben a nemzetközi politikában nincs főhatalom, és mivel az államokat a saját érdekeik – amelyek közül a legfontosabb a fennmaradás és a szuverenitás megőrzése – vezetik, a konfliktusok elkerülhetetlenek köztük. De nemcsak a nacionalizmus konfliktusforrás, hanem a világképét és vele a Pax Americanát terjeszteni igyekvő liberalizmus is: bár békét ígér, az oda vezető utat végtelen háborúk kísérik, ami miatt a liberális geopolitika célellentéte. Ráadásul a harcias liberális demokrácia egyre kevésbé lesz liberális és demokrácia a folytonos háborúk miatt, ezért a hazai liberalizmus fenntartásának legjobb módja a realizmus a nemzetközi kapcsolatok terén.