A külpolitika logikája

Webshop ár: 5 590Ft

Ár: 6 990Ft

47 készleten

A racionalitás nem a végkifejletről szól. A racionális cselekvők gyakran nem érik el céljaikat, nem azért, mert rosszul gondolkodnak, hanem olyan tényezők miatt, amelyeket vagy nem láthatnak előre, vagy nem befolyásolhatnak.

A racionalitás erkölcsösséggel való azonosítása is erőteljes tendenciát mutat, mivel mindkét tulajdonságot a felvilágosult gondolkodás jellemzőjének tekintjük. Ám ez is tévedés. Racionális politikák meg tudnak sérteni széles körben elfogadott magatartási szabályokat, sőt gyilkosan igazságtalanok is lehetnek. Mi tehát a „racionalitás” a nemzetközi politikában? (…)

Számunkra a racionalitás a világ megértéséről szól – azaz arról, hogy rájöjjünk, hogyan működik és miért –, hogy el tudjuk dönteni, hogyan érjünk el bizonyos célokat. Egyéni és kollektív dimenzióval is rendelkezik. A racionális politikacsinálókat az elméletek vezérlik; ők a homo theoreticusok.

Kiadó

Századvég Kiadó

Szerző

John J. Mearsheimer – Sebastian Rosato

Oldalszám

304

Súly

0,5

ISBN

978-615-6436-32-0

Nyelv

Magyar

könyv újdonságPolitikapolitikai gondolkodáspolitikatudomány

A szerzőről

Sebastian Rosato

Állampolgársága

Szakterület

John J. Mearsheimer

Politológus és nemzetközikapcsolatok-szakértő

Állampolgársága

Amerika

Szakterület

Nemzetközikapcsolatok-szakértő

John J. Mearsheimer (1947–) amerikai politikai gondolkodó. Fő területe a nemzetközi viszonyok. Korábbi nagy sikerű könyvei: The Tragedy of Great Power Politics (2001), The Israel Lobby and U.S. Foreign Policy (2007) és Why Leaders Lie (2011).

A könyv Fukuyama tételének – miszerint a liberális demokrácia feltartóztathatatlanul terjed a Földön, és ez egybeesik a Pax Americanával – az elutasítása. Azt mondja el, hogy miért téved veszélyesen az amerikai liberális geopolitika. A szerző úgy véli, a nemzetközi politikában a cselekvőket három világkép motiválja: a liberalizmus, a realizmus és a nacionalizmus. A könyv első felében Mearsheimer elmondja, hogy a liberális emberkép, mely szerint az ember racionális és jó szándékú, ellentétes a liberális demokrácia gyakorlatával, amely a liberális elveket a főhatalom révén érvényesíti. Ezzel szemben a nemzetközi politikában nincs főhatalom, és mivel az államokat a saját érdekeik – amelyek közül a legfontosabb a fennmaradás és a szuverenitás megőrzése – vezetik, a konfliktusok elkerülhetetlenek köztük. De nemcsak a nacionalizmus konfliktusforrás, hanem a világképét és vele a Pax Americanát terjeszteni igyekvő liberalizmus is: bár békét ígér, az oda vezető utat végtelen háborúk kísérik, ami miatt a liberális geopolitika célellentéte. Ráadásul a harcias liberális demokrácia egyre kevésbé lesz liberális és demokrácia a folytonos háborúk miatt, ezért a hazai liberalizmus fenntartásának legjobb módja a realizmus a nemzetközi kapcsolatok terén.