A kultúra megszállása + A TV megszállása + A sajtó megszállása

Besúgók, titkos munkatársak voltak azok az ismert újságírók a Kádár-rendszerben, akikről Mező Gábor A sajtó megszállása – Besúgók című könyvében ír. Hihetetlen alapossággal tárja fel a kutató az ügynökök teljes életútját. A kötet bemutatója pénteken volt. Az Origónak Mező Gábor, a Századvég vezető kutatója úgy fogalmazott: a besúgó újságírók közül legtöbben karriervágyból vagy meggyőződésből csatlakoztak a hálózathoz. Kevés olyan újságíró, szerkesztő volt, akit zsarolással szerveztek be.

Tavaly a Századvég kiadásában jelent meg Mező Gábor: A kultúra megszállása című könyve. A már közel ötezer példányban elfogyott, azaz nagy sikerű kötet egy sorozat első része volt, A tévé megszállása karácsonykor követte, amely azt mutatja be – állambiztonsági dokumentumok, jelentések, különböző újságcikkek és visszaemlékezések alapján –, hogy 1956 után a Magyar Televízióba kizárólag a legmegbízhatóbb elvtársak nyerhettek felvételt. Leginkább azok, akik önmaguk is bizonyítottak a Néphadseregnél vagy akár az ÁVH-nál, vagy akiknek megfelelő, lehetőleg kommunista családi hátterük, illetve előéletük volt. A kötetben 1957-től a rendszerváltásig a legismertebb televíziósok portréját olvashatjuk, egészen meglepő fordulatokkal. Ki közvetíthette az 1957. május 1-i felvonulást és a Kádár-beszédet? Hogyan utazgathatott nyugatra Vitray Tamás, Horváth Ádám vagy Vitár Róbert? Kit szerveztek be ügynöknek, és kiről jelentett a televízióban? Milyen kapcsolata volt Juszt Lászlónak a szovjet-orosz szervezett bűnözés kulcsfigurájával? Egyebek mellett ezekről is kérdeztük a könyv szerzőjét, Mező Gábort.