A józan ész nevében

G. K. Chesterton (1874–1936) múlt század elején írott könyvében arra figyel­meztet, hogy a civilizációnk súlyos válságok és egy lélek nélküli világ kialakulása felé sodródik, mivel mind a kapitalizmus, mind a szoci­alista utópia zsákutca. Mi a helyzet ma? A globális gazdaságban totális a káosz, országok billegnek eladósodva az államcsőd szakadékának szélén, sokan mégis kitartóan hisznek a rendszerben, amely idevezetett. Chesterton könyve időszerű, talán még aktuálisabb, mint az első megjelenés idején, közel száz évvel ezelőtt. „Egyik erő az államszocializmus, a másik a nagytőke. Ők ketten egy szellem immár, s hamarosan egy testté is lesznek. (…) semmi kétség, milyen jellegű világ lesz az, amit ezek ketten létrehoznak. A szervezettség, a szindikáció, a szabványosítás világa lesz. Mindenki egy univerzálisan elfogadott séma szerinti kalaphoz, házhoz, szabadidőhöz és gyógyszerekhez juthat majd hozzá, egy széleskörű, jól kidolgozott rendszer fogja táplálni, öltöztetni, oktatni és vizsgálni…” „Ezek a (modern) bölcsek azt sem tudják a mindennapi emberre bízni, hogy a saját otthonát irányítsa, azt pedig különösen ellenzik, hogy az államot irányítsa. Valójában semmiféle politikai hatal­mat nem akarnak adni neki. Hajlandók adni neki egy szava­zatot, mert régen rájöttek, hogy ahhoz semmi hatalmat nem kell társítani. Házat, feleséget, gyermeket, kutyát, tehenet, vagy egy darab földet nem hajlandók adni neki, mert ezek a dolgok valódi hatalmat adnának a kezébe. Szeretnénk megér­tetni, hogy politikánk lényege: hatalmat adni az átlagembernek azáltal, hogy megadjuk neki e dolgokat.”