Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Szerzőink figyelmébe

Századvég folyóirat

A megjelenésre szánt kéziratok formai követelményei

 

1. Anyagleadás

 

A kéziratokat kizárólag

-       elektronikusan

-       a főszöveget MS Word formátumban

-       a tanulmányokba szánt nem szerkeszthető szöveges részeket (fényképeket, ábrákat stb.) 300 dpi nyomdai minőségben

-       a grafikonokhoz a fölös adatoktól letisztított Excel fájlt is

kérjük eljuttatni a szerkesztőségnek, a kiado@szazadveg.hu címre.

 

1.1 Terjedelem

-       Tanulmányok és esszérecenziók: maximum egy nyomdai ív, a hivatkozásokat is beleszámítva. Ennél hosszabb írások csak különösen indokolt esetben kerülnek közlésre.

(Egy nyomdai ív = 40 ezer leütés [vagy betűhely, tehát látható karakterek és szóközök]).

-       Rövid recenziók: maximum 10 ezer leütés.

 

A tanulmányokat a tézis és a kapcsolódó gondolatmenet 8–10 soros összefoglalójával együtt kell benyújtani (ez azonban nem számít bele a fenti terjedelmi korlátba).

A tanulmányok szerzőitől 2-3 mondatos bemutatkozást kérünk, amelyet a lapszámban leközlünk.

 

2. Formai követelmények (kivonat)

2.1 Törzsszöveg

-       talpas betű használata

-       automatikus elválasztás, automatikus számozások mellőzése

2.2 Hivatkozásstruktúra

-       lábjegyzeteket és

-       tanulmány végi bibliográfiát

kérünk alkalmazni.

Végjegyzeteket, valamint a főszövegbe tett zárójeles hivatkozásokat nem tudunk elfogadni.

Részletesen lásd I–III. alább.

 

A szerkesztőség

 

 

I. Részletes formai követelmények

I.1 Általános

-       talpas betű (Taviraj, Times New Roman…) használata

-       automatikus elválasztás, automatikus számozások és referenciastruktúrák mellőzése

-       a tanulmányokba szánt nem szerkeszthető szöveges részek: fényképek, ábrák stb. nyomtatható formátumban, lehetőleg 300 dpi nyomdai minőségben, de minimum 200 dpiben mellékelve, nem szerkeszthető, alacsony felbontású grafikonokhoz a fölös adatoktól letisztított Excel fájl is

I.2 Formázás

Kiemelések: kurziváláson kívül más formázást nem szükséges alkalmazni, de idézet esetében természetesen jelezni kell, ha nem az eredetiben szerepelt.

Idegen szavakat és címeket kurziválunk, valamint a szerző kiemeléseit. Félkövér kiemelést nem alkalmazunk.

 

I.3 Idézés

a. Jelölése:

-       idézőjel

-       hosszabb idézetnél: új bekezdés, esetleg behúzás

Sohasem kurziváljuk a teljes idézetet, hanem szükség esetén egyes szavait, részeit. Ekkor meg kell jelölni, hogy

-       kiemelés az eredetiben

VAGY

-       kiemelés tőlem (szerző monogramja).

b. Kizárólag szöveghű idézetet szabad idézőjelbe tenni.

A nyilvánvaló sajtó-, helyesírási, központozási hibákat javítani kell, és megjegyzésben közölni a javítást tényét. Szándékosan változatlanul hagyott hibánál [sic] megjelölést kell alkalmazni.

A szerző által az idézeten belül tett kiegészítéseket szintén szögletes zárójelben kell közölni.

c. Nem folyamatos idézet esetén szögletes zárójelek közé tett három ponttal […] kell jelölni a nem közölt részt, ez helyettesíti a vesszőt, pontosvesszőt, kettőspontot, tehát elé azokat nem kell kitenni, csak a mondatzáró írásjelet.

d. Nem közlünk fordítás nélkül idegen nyelvű idézetet. Ha létezik magyar fordítás, az kerüljön a kéziratba forrásmegjelöléssel, ha nem, a szerző lefordítja, és önmagában vagy az eredetivel együtt szerepelteti a kéziratban, megjelölve, hogy a saját fordítása.

Ha az idegen nyelvű szöveg idézetet vagy hivatkozást tartalmaz magyarul már megjelent műre, akkor a magyar fordítás adatait kell megadni.

Például: Arisztotelész: Politika (nem Aristotle, Politics)

 

II. Hivatkozások

Főszövegbeli zárójeles hivatkozást és végjegyzetet mellőzni kell.

Csak lábjegyzetet kérünk használni. Ezeket lehetőség szerint írásjel után kell kitenni.

 

II.1 Lábjegyzetek

Egy mű:

 

Kiss 1980.

Kiss 1980, 26.

Kiss 1980, 26–50.

Kiss 1980, 26–50, 89.

Kiss 1980, 26–50, 89–92.

 

(-tól -ig: n-dash [alt0150], szóköz nélkül; o., oldal, p., pp. nem használatos, a végén pont)

 

Lehet az oldalszámokat rövidíteni, de következetesen, a teljes kéziratban:

Kiss 1980, 126–50, 389–92. (nem 126–50., 389–392.)

 

Több mű:

Kiss 1980; Nagy 2020.

(pontosvesszővel, a végén pont)

Névazonosság és azonos évből származó hivatkozott mű esetén a keresztnevet első betűjével rövidítve:

 

Kiss, B. 1980; Kiss N. 1980.

 

Szerzőpárosok, -hármasok:

Kiss–Nagy

Kiss–Nagy–Kovács

(n-dash [alt0150], szóköz nélkül)

Háromnál több szerző:

Kiss et al.

Kiss, B. et al.

 

Ha a következő lábjegyzet azonos műre mutat:

-       meg lehet ismételni, vagy

-       Uo. (nagy kezdőbetűvel, ponttal)

-       azonos oldalszám esetén: Uo. 275. (nagy kezdőbetűvel, vessző nélkül, ponttal)

 

Azonos szerző rövidítése: uő., csak mondatkezdő helyzetben nagybetű.

 

A levéltári források formája a lábjegyzetben

Az egyes levéltárak általánosan bevett rövidítéseit használjuk a fond- és állagjegyzékük alapján, utánuk jönnek a további információk.

 

Adott műre hivatkozó lábjegyzetben nem szerepelnek kiadási adatok, URL-ek. A kiadás helyét, a tartalmazó folyóirat vagy kötet bármilyen adatát, internetes elérést csak az irodalomjegyzékben kell szerepeltetni.

 

II.2 Irodalomjegyzék

A főszöveg végén, többnyire mellékletek, függelék előtt szerepel, a szerzők vezetékneve szerint betűrendbe sorolva, többféle forrás esetén csoportosítva.

 

A levéltári források formája az irodalomjegyzékben

A tanulmány végén elhelyezett Források és irodalom Levéltári források részében nem soroljuk fel tételesen az összes dokumentumot, hanem megadjuk a levéltár nevét, utána zárójelben a bevett rövidítését, majd alatta azokat a fondokat, illetve állagokat, ahonnan az iratok származnak, ha lehet, a jelzetükkel és azok feloldásával együtt.

 

Például: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levélára (MNL OL)

XIX-A-2-q – Münnich Ferenc miniszterelnök-helyettes, miniszterelnök iratai

 

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL)

4.2. – Állambiztonsági parancsgyűjtemény

 

Nem magyar levéltárak esetében szögletes zárójelben lefordítjuk magyarra az intézmény nevét, valamint az egyes fondok, állagok neveit is:

 

Például: Direcţia Judeţeană al Arhivelor Naţionale Cluj (DJANC) [Román Nemzeti Levéltár Kolozs Megyei Levéltára]

Fond Inspectoratul de Poliţie Cluj [Kolozs Megyei Rendőrségi Körzetparancsnokság]

 

Egyes művek hivatkozásának formája az irodalomjegyzékben

 

II.2.1 Kötelező elemei:

a.      szerző(k) neve,

b.      kiadás éve,

c.      mű címe,

d.      kiadás helye (város és kiadó neve) / URL.

e.      nem önálló cím esetén az oldalszámok (csak számmal, o., oldal, p., pp. nélkül).

Például: Kiss, Botond 1980: A kéziratszerkesztés rejtelmei. Budapest, Osiris.

Kiss, Botond 1980: A kéziratszerkesztés rejtelmei. In Nagy, Boldizsár (szerk.) A szövegszerkesztés alapjai. Budapest, Osiris, 257–289.

Kiss, Botond 1980: A kéziratszerkesztés rejtelmei. Kézirattani Értesítő, 22. évfolyam, 8, 57–89.

 

Interneten megjelent forrás esetében d. = URL

 

a. Nevek

Egységesen kérjük közölni a neveket, nemcsak egy-egy tanulmányon belül, hanem az egy kötetbe kerülő összes tanulmányban.

Például:

Kiss, Botond

VAGY

Kiss, B.

A második megoldást akkor érdemes választani, ha biztosan meg tudjuk különböztetni a vezeték- és keresztnevet (l. távol-keleti nevek).

A magyar neveket muszáj vesszővel elválasztani, sőt lehet vegyesen: magyar szerzők idegen nyelvű művénél kitenni, magyar nyelven megjelent művénél nem kitenni a vesszőt, de az elvet következetesen végig kell vinni.

 

Szerzőpáros, -hármas stb.: n-dashsel és szóközzel:

Kiss, Botond – Nagy, Boldizsár – Kovács, Baltazár

A 2. szerző nevétől lehet vessző nélkül, a nem magyar neveket eredeti, keresztnév-vezetéknév sorrendben közölni (viszont ezt a megoldást is következetesen kell alkalmazni a teljes irodalomjegyzékben, az elsődlegesen hivatkozott címeket és a bennfoglaló gyűjteményes köteteket is beleértve):

Kiss, Botond – Nagy Boldizsár – Kovács Baltazár

Taylor, James – Raymond Smith – Peter Cartwright

 

b. Címek

-       Önálló cím kurzív, utána pont.

Kiss, Botond 1980: A kéziratszerkesztés rejtelmei.

 

-       Tanulmánykötetben, folyóiratban megjelent írás címe nem kurzív, és szerepeltetni kell az oldalszámokat (csak számmal, o., oldal, p. és pp. nélkül):

Kiss, Botond 1980: A kéziratszerkesztés rejtelmei.

 

Tanulmánykötetben:

Kiss, Botond 1980: A kéziratszerkesztés rejtelmei. In Nagy, Boldizsár (szerk.) A szövegszerkesztés alapjai. Budapest, Osiris, 257–289.

(In [kettőspont nélkül])

Folyóiratban:

Kiss, Botond 1980: A kéziratszerkesztés rejtelmei. Kézirattani Értesítő, 22. évfolyam, 8, 57–89.

 

Külföldi folyóiratok esetében nem kell fordítani: volume, issue, number stb., de ezek esetleges rövidítéseit jobb egységesen közölni.

 

c. Kiadás helye

Budapest, Osiris.

Budapest, Osiris Kiadó.

(Kiadási ország/állam: csak névegyezés vagy nemzetközi kiadó esetén kell feltüntetni.)

 

 

II.2.2 Nem kötelező elemei:

a. kiadási ország/állam (csak névegyezés vagy nemzetközi kiadó esetén kell feltüntetni)

b. URL-ek

Egységesen kérjük jelölni vagy nem jelölni, hogy mikor történt a letöltés, és a teljes kéziratban egyféle megoldást alkalmazni.

Például: letöltve VAGY letöltés dátuma: 2021. február 11. VAGY 2021. 02. 11. (szóközzel)

 

III. Egyéb

a. Százalék: főszövegben lehetőség szerint betűvel kiírva, ábrákban, táblázatokban % jellel (a szám és a jel között nincs szóköz).

b. Évszázadok: arab számokkal szerepelnek a kiadó újabb köteteiben (kivéve idézetek).

c. A könyvkiadásban általánosan nem elterjedt az olyan hivatkozás, amelyik formájában a külső bibliográfiához hasonlít, mégis ugyanazon kiadványon belülre mutat. Megoldható, de csak lábjegyzetben, és a következő módon: jelen kötet: [oldalszám] VAGY jelen kötet: [fejezetcím], esetleg a szerző(k) nevével ellátva. Az irodalomjegyzékbe az ilyen hivatkozást nem foglaljuk bele, mert nem professzionális.